Utam Marxhoz. Válogatott filozófiai tanulmányok I-II.
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Adatforrás: | Philobibl |
Dokumentumtípus: | Könyv |
Nyelv: | magyar |
Kulcsszavak: | tragédia történetírás történetfilozófia regényelmélet eldologiasodás politikaelmélet marxizmus Hegel dialektika A szellem fenomenológiája elidegenedés egzisztencializmus mindennapi élet Nietzsche, Friedrich Kierkegaard, Soren Croce, Benedetto Tolstoj, Lev Nikolaevic |
Megjelent: |
Budapest
Magvető K.
1971
|
Tartalomjegyzék:
- Előszó, 1.köt.9-31.
- Sören Kierkegaard és Regine Olsen, 1.köt. 33-53.
- A tragédia metafizikája (Eső rész), 1.köt. 54-70.
- A lelki szegénységről, 1.köt. 71-88.
- Az eldologiasodás és a proletariátus tudata, 1.köt. 262-454.
- N. Buharin: A történelmi materializmus elmélete (Recenzió), 1.köt. 455-468.
- Lassalle leveleinek új kiadása (Részletek), 1.köt. 469-488.
- Moses Hess és az idealista dialektika problémái 4, 1.köt. 90-548.
- A tanulmányok forrásai, 1.köt. 549-550.
- Benedetto Croce: A történetírás elméletéről és történetéről (Recenzió), 1.köt. 89-101.
- A regény elmélete (Részletek), 1.köt. 102-176.
- A konzervatív és a progresszív idealizmus vitája (Hozzászólás), 1.köt. 177-186.
- Utam Marxhoz, 1.köt. 9-14.
- Taktika és etika, 1.köt. 187-197.
- A szellemi vezetés kérdése és a "szellemi numkások", 1.köt. 198-206.
- Mi az ortodox marxizmus?, 1.köt. 207-217.
- A történelmi materializmus funkcióváltása, 1.köt. 218-261.
- Az "elidegenedés", mint a Szellem fenomenológiájá-nak központi filozófiai fogalma, 2. köt. 15-64.
- Arisztokratikus és demokratikus világnézet, 2. köt. 65-97.
- Az egzisztencializmus, 2. köt. 98-129.
- Nietzsche mint az imperialista korszak irracionalizmusának megalapítója, 2. köt. 130-208.
- Adalékok az ifjú Marx filozófiai fejlődéséhez (1840-1844), 2. köt. 209-300.
- Utam Marxhoz. Utóirat, 1957, 2. köt. 301-314.
- Részletek Az esztétikum sajátosságá-ból, 2. köt. 315-541.
- Az emberi gondolkodás és cselekvés ontológiai alapzatai, 2. köt. 542-564.
- A tanulmányok forrásai, 2. köt. 565-567.